Ablak, szigetelés garanciában

Teljeskörű ház-
és lakásfelújítás

Templomok,
műemlék épületek
felújítása

Nyugdíjpénztárak

 

  • Mi a nyugdíjpénztár?
  • Magánnyugdíjpénztár
  • Önkéntes nyugdíjpénztár
  • Nyugdíjpénztári hozamok
  • Nyugdíjpénztárak és a válság
  • Online igénylés
  • Ajánlat cégeknek
  • Ügyintézés
  • Felmerülő kérdések, segítség

 

 

Milyen garanciái vannak a nyugdíjpénztáraknak? Mi biztosítja, hogy a tagok visszakapják pénzüket?

 

A pénztárak befektetési tevékenységét törvények szabályozzák, amelyek betartását, a pénztárakat is felügyelő PSZÁF szigorúan számon kéri. A pénztárak vagyonkezelői pedig szerződésben vállalják, hogy a befektetéseket legjobb tudásuk szerint kezelik. A pénzügyi befektetések viszont jellegükből adódóan kockázatosak, hiszen kockázat nélkül nem lehetne hasznot elérni. Ezeket a kockázatokat csökkenti, hogy a magán-nyugdíjpénztárak esetében létezik a Pénztárak Garancia Alapja, ahová a pénztárak kötelezően befizetik a hozzájuk érkező tagdíjak bizonyos hányadát, az Alap pedig abban az esetben teljesít kifizetést, ha valamely pénztár fizetésképtelenné válna. Erre azonban még nem volt példa.

 

|  Nyugdíjpénztár Online Igénylés  |  Ugrás a menühöz  |

 

 

 

Szükséges-e a pénztáraknak változtatni befektetéseiken a válság hatására?

 

A jogszabályokat és a pénztári befektetési politikákat a hosszú távú tagi érdekeknek megfelelően határozták meg, amelyet ugyan befolyásol a válság és az elszenvedett veszteség, de nem jelenti azt, hogy alapjaiban kellene megváltoztatni, ráadásul a jelenlegi alacsony árfolyamok a válság végeztével erőteljes emelkedésnek indulnak majd. (erre több, múltbeli példa is van, például 2003-ban az Allianz magán-nyugdíjpénztár 3,6% hozamot ért el, 2004 pedig 16,43%-ot; az Allianz önkéntes pénztárnál ezek az adatok: 3,47% és 16,99%).

 

|  Nyugdíjpénztár Online Igénylés  |  Ugrás a menühöz  |

 

 

 

Az állampapírok is veszíthetnek értékükből?

 

A jelenleg hatályos befektetések értékelésével kapcsolatos szabályok szerint a Nyugdíjpénztáraknak napi értékelést kell végezniük, ez alól nem képeznek kivételt az állampapírok sem. Ez alapján az állampapírok esetében is meg kell állapítani, hogy milyen értéken tudná a Pénztár eladni azokat, mindezt annak ellenére, hogy ilyen szándékunk nincs, mivel az állampapírok a lejáratukkor garantáltan megfizetik mind a névértéket, mind a kamatokat. A jelenlegi negatív hozamjóváírást az okozza, hogy az állampapírok értéke (nettó árfolyama) a kibocsátás és a lejárat között nem végig egységesen 100%, hanem attól felfelé és lefelé is módosulhat, amely változásokat a Pénztárak értékelési különbözetként az egyéni számlákon kötelesek jóváírni. Mindezek figyelembe vételével kijelenthető, hogy az állampapírok értékeléséből eredő veszteség „virtuális”, mivel az csak a Pénztár által tartott értékpapír portfólió adott napi értékét mutatja. Ennek okán az elkövetkező időszakban a Pénztár legkésőbb ezen állampapírok lejáratakor (várhatóan 1-2 éves időtávon belül) a most elszenvedett értékelési veszteségnek megfelelő mértékű többlet jóváírást tud elkönyvelni az egyéni számlákon.

 

|  Nyugdíjpénztár Online Igénylés  |  Ugrás a menühöz  |

 

 

 

Miért nem államkötvénybe fektetett a pénztár?

 

A nyugdíjpénztárak befektetései jogszabályban szabályozottak, ami meghatározza, hogy miben tarthatják a pénztárak tagjaik megtakarítását. Az államkötvények ugyan szinte kockázatmentesnek mondható befektetések, viszont ezért cserébe az általuk megtermelt hozam hosszú távon nem gyarapítja kellőképpen a tagok vagyonát. Amint az jelenleg látható is, az államkötvények is lehetnek veszteségesek. (Lásd előző pont) A magán-nyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer bevezetése kapcsán a jogszabály kötelező részvényarányt írt elő (eltérő mértékűt a különböző kockázatú portfóliókban), amelyet a válság hatására lecsökkentettek, de a részvény tartás továbbra is kötelező a pénztáraknak.

 

|  Nyugdíjpénztár Online Igénylés  |  Ugrás a menühöz  |